A lengyel jegybank ma váratlanul 75 bázispontos kamatvágást hajtott végre, amely megrázta a piacokat, a magyar forint is gyengült. A lengyel jegybank a vártnál rosszabb gazdasági és a vártnál jobb inflációs kilátásokkal indokolta a döntést.
Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói figyelmeztették a befektetőket, akik nagyrészt az EKB jövő heti kamatemelése ellen fogadnak, mondván, hogy a döntés még mindig bizonytalan, és a hitelfelvételi költségek emelkedése továbbra is az egyik lehetőség - írja a Reuters.
Nincs különösen jó helyzetben az az európai, aki lekötött betéttel küzdene az infláció ellen: az Európai Központi Bank (EKB) kamatemelései után sokan arra panaszkodtak, hogy a hitelkamatok gyorsan emelkedni kezdtek, miközben a betéti kamatok jóformán mindenhol alacsony szinten maradtak. Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet: a hitel- és betéti kamatok között hazánkban is jelentős különbség van, ennek okai között vannak általános, illetve speciálisabb tényezők is.
A Goldman Sachs Group most 15%-os esélyt lát arra, hogy az USA recesszióba csúszik, a korábbi 20%-ról lefelé módosították a becslést, mivel az infláció lehűlése és a még mindig rugalmas munkaerőpiac azt sugallja, hogy a Federal Reserve-nek nem kell tovább emelnie a kamatlábakat - írja a Yahoo Finance.
Egy égő házat többféleképpen el lehet oltani. Például arra alkalmas oltási eszközökkel, metódusokkal. Igaz, nagyban nehezíti a feladatot, ha a házat korábban telehordták benzines kannákkal és PB-palackokkal. Vannak persze más módszerek is, például ha látványos esőtáncot járva megvárjuk, míg elfogy az éghető anyag. Bár az utóbbi megoldásért nem szoktak kitüntetést osztogatni, de a tűz – ha közben nem dobálgatunk rá még révületünkben egy-egy fahasábot – végül szükségszerűen ki fog aludni. A célt így vagy úgy elértük, győztünk.
A Federal Reserve nem végezte el a házi feladatát, és félreértette az inflációs nyomást, amely az előző két évben sújtotta az Egyesült Államokat – mondta Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász a CNBC-nek.
Egy kötvénybefektetők számára nagyon rossz időszak után ismét eljöhet a magas minőségű hosszú kötvények ideje. A 2022-es év egy rendhagyóan rossz év volt a kötvény befektetők számára. Sok befektető meglepve tapasztalta, hogy a részvénypiacokhoz hasonló nagyságrendű veszteségek könyvelhetők el kötvény befektetésekkel. Az amerikai (és globális) hosszú hozam emelkedés azonban egy ciklus végi fordulóponthoz közeledik. Ez indokoltá teheti a magas minőségű hosszú kötvények arányának fokozatos emelését vegyes portfóliókban. Bár további – átmeneti - emelkedés nem kizárt, ha az amerikai 10 éves hozam megveti a lábát a 4,3% feletti régióban, középtávon nagy valószínűséggel bekövetkezik a ciklus végi lassulás/visszaesés, amely jelentős hozam csökkenéssel járhat. A magas minőségű hosszú kötvények (például amerikai, német, francia államkötvények) egy ilyen szcenárióban felértékelődnek és stabilizálóan hatnak egy túlnyomó részt kockázatos eszközökből (részvényekből, feltörekvő piaci kötvényekből) álló portfólióra. Ez a lassulás várhatóan bekövetkezik az amerikai gazdaságban is, bár jó okai vannak, amiért ez várhatóan később történik mint más gazdaságokban.
Több mint egy év óta először a kereskedők nehezen tudják megítélni, hogy az Európai Központi Bank a következő ülésén emelni fogja-e a kamatlábakat, mivel a kilátásokat elhomályosítja a még mindig makacs infláció és a gyenge gazdaság – írja elemzésében a Reuters.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
A vártnak megfelelően újabb 100 bázisponttal csökken az irányadó kamat a Monetáris Tanács keddi döntése értelmében. Virág Barnabás alelnök kiemelte, hogy 2024-ben tovább kell mérsékelni az inflációt, erre van szükség ahhoz is, hogy a gazdasági növekedés beindulhasson. Az MNB vezetője arról is beszélt, hogy az alapkamat és az irányadó ráta várható szeptemberi összeolvadása után az eszköztár egyszerűsítése várható és hónapról hónapra döntenek majd a beérkező adatok függvényében a kamatokról.
A várakozásoknak megfelelően 15%-ról 14%-ra mérsékelte irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank - derül ki a friss jegybanki közleményből. Ezzel a monetáris politika negyedik egymást követő alkalommal vágott a tavaly őszi forintkríziskor egekbe emelt irányadó kamatán, és egy lépésre van attól, hogy a ráta a vészkamatemelés előtti szintre süllyedjen. Az előretekintő jelzés szerint ez szeptemberben be is következhet, hiszen a közlemény így fogalmaz: "A javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak összezárását az alapkamattal."
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 13 százalékon hagyta az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa. Ugyanakkor a kamatfolyosó felső szélét jelentő egynapos hitelkamatot további 100 bázisponttal csökkentették, ami az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján egyértelmű jelzés arra, hogy a 15 órakor megjelenő közleményben a valódi, irányadó rátát szintén 100 bázisponttal, 14 százalékra mérsékelte a monetáris tanács.
Délután három órától háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről Virág Barnabás MNB-alelnök – derül ki a jegybank meghívójából. Az eseményen elsősorban a mai döntés indoklása kerülhet szóba, de lassan arról is beszélhet a jegybank, mi várható az alapkamat és az irányadó ráta összeolvasztása után.
Újabb 100 bázisponttal 14 százalékra csökkentheti az irányadó kamatot kedden a Monetáris Tanács – vélik a Portfolo által megkérdezett elemzők. Hamarosan azonban újabb fordulóponthoz érkezhet a jegybank, hiszen szeptemberben összeolvadhat az alapkamat és az irányadó ráta és dönteni kell a hogyan továbbról.
Egy interjúban James Bullard, az amerikai Fed döntéshozó testületének veteránja elárulta, mi jár a Fed döntéshozók fejében, és azt is elmondta, hogy szerinte a piacok miért értelmezik rosszul a folyamatokat. Bullard szerint a recessziós félelmek túlzók voltak, az erős gazdaság miatt viszont további kamatemelések (tehát nem csak egy) jöhetnek.
A philadelphiai jegybank elnöke, Patrick Harker csütörtökön kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az amerikai jegybanknak ismét kamatemelésre lenne szüksége, és azt javasolta, hogy a jelenlegi monetáris politika az év hátralévő részében maradjon változatlan.
A jegybank a gazdasági problémák kezelése érdekében kamatot vág, de a jüan logikus leértékelődése ellen azért küzdene: a deviza védelme érdekében már kétszer is beavatkozott a héten, és az árfolyamigazítási lépése is meglepetést okozott a piacon. Az Evergrande csődvédelme és az árnyékbankok problémái rámutatnak a gazdasági kihívásokra, de eközben a jüan értéke és stabilitása is az állami vezetés figyelmének középpontjában áll. A piac továbbra is aggódva figyeli a kínai gazdaság kilátásait.
A japán fogyasztói árak növekedése júliusban lassult az előző hónaphoz képest, főként az energiaárak csökkenése miatt, ami kihívás elé állítja a monetáris politikájának jelentős változtatását fontolgató központi bankot, amely változtatna ultralaza politikáján.
A Federal Reserve tisztviselői megosztottak voltak a további kamatemelések szükségességét illetően az amerikai jegybank júliusi ülésén - derül ki a szerdán közzétett jegyzőkönyvből. Míg "a legtöbb" döntéshozó az infláció elleni küzdelmet helyezte előtérbe, azonban "néhány résztvevő" kiemelte a túl nagy kamatemelés gazdasági kockázatait.
Joanna Tyrowicz, a lengyel Monetáris Politikai Tanács (MPC) tagja arra figyelmeztetett, hogy a kamatcsökkentésről szóló viták károsak lehetnek az ország gazdaságára nézve. Annak ellenére, hogy Lengyelországban továbbra is magas az infláció, Adam Glapinski, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke júliusban azt javasolta, hogy szeptemberben kamatcsökkentésre kerülhet sor, ha az infláció egyszámjegyűre csökken.